Tisza-tó élővilága

Állatvilág

Állatvilágát tekintve igen változatos mind a vízi, mind a szárazföldi élőlények csoportja. A gerinctelenek csoportjából főként a vízi élőlénycsoportból vannak felmérések, mivel a szárazföldi gerinctelen fauna a hosszabb-rövidebb ideig tartó elöntések miatt szegényes. A gerinctelen vízi élőlények közül a kerekesférgek 106, a kevéssertéjűek 19, az ágascsápú rákok 24, az evezőslábú rákok 14, az árvaszúnyogok 31, a szitakötők pedig 33 faja található meg a tározó területén. A tározó területén élő gerinces fajok közül (hal, hüllő, kétéltű, madár, emlős) 169 faj védett, melyből 21 faj fokozott védettséget élvez. A duzzasztott folyómeder legjellemzőbb halai a karika keszeg, dévérkeszeg, ezüstkárász. Gyakori még a ponty, süllő, harcsa, csuka. A legritkább és leginkább védett fajok a kerecsensólyom, a vándorsólyom, a fekete gólya és a barnakánya. A Valki- és Poroszlói-medence területén nagy számban élnek kárókatonák, réti sasok és halászsasok. A nádas-gyékényes területek a gémek kedvelt fészkelő és pihenőhelyei. Megtalálható itt szürkegém, üstökösgém, kanalasgém, valamint nagykócsag, kiskócsag és a bakcsó. Rendszeres fészkelő a batla, a kis kárókatona és a cigányréce. A mocsárréteken és a magaskórós társulások által borított területeken jelentős példányszámban megtalálható a guvat és a pettyes vízicsibe, valamint a kisebb példányszámú haris. Szintén ezeken a helyeken fészkel a foltos nádiposzáta, a sárga billegő, a piroslábó cankó, a bíbic és a nagy goda. A hínármezők fészkelő madarai közé tartozik a vöcsök, a szárcsa, a szerkő és a sirály. Az emlősök közül legjelentősebb a hód megtelepedése volt. A magasabban fekvő területeken az őzek és a vaddisznók mellett gyakori a vadmacska.