Kulturális örökség, épített érték
Kisköre főterének sarkán, lombhullató fák alatt állítottak a mellszoborral emléket Kossuth Lajosnak. A szobor a Szent István-park egyik sarkában található (Pontos helye: az Arany János utat és a Kossuth Lajos utat összekötő Szent István-park Kossuth út felőli bejárata). A szobrot Varga Gábor szobrász művész készítette. 2008. augusztus 19. adták át.
Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894) hosszú életének alig több mint a felét tölthette hazájában, évtizedekig emigrációban kellett élnie.
A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel.
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
„Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” - Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos
https://www.kozterkep.hu/~/26409/Kossuth_Lajos_Kiskore_2008.html